Hír keresése év szerint



ESEMÉNYNAPTÁR


MÁJ

17

  ETK-EDUVITAL oktatás 14. félév
SE Egészségtudományi Kar
Előadók: Hoyer Mária, Székely András

További események...

 

Támogasson minket!


Adója 1%-ával Ön is támogathatja
az EDUVITAL tevékenységét!

Alapítványunk adószáma: 18732168-1-42

Köszönjük!

 


 

Oldalainkat 101 vendég és 0 tag böngészi

(MTA Hírek)

 

A modern sejtbiológia egyik legújabb eredményéről, a sejtek által kibocsátott hólyagocskáknak, az extracelluláris vesiculáknak a gyulladásos folyamatokban játszott szerepéről számolnak be összefoglaló tanulmányukban a Semmelweis Egyetem és a Zürichi Egyetem kutatói. A Buzás Edit, az MTA doktora, Falus András, az MTA rendes tagja, György Bence, Nagy György és Steffen Gay által jegyzett cikk a Nature Reviews Rheumatology című folyóiratban látott napvilágot.

 

Buzás Edit

"Az extracelluláris vesiculák kutatása robbanásszerűen fejlődő új tudományterület, amely új perspektívákat nyithat mind a diagnosztikában, mind pedig egy sor betegség megelőzésében és kezelésében" -– emelte ki az mta.hu-nak adott nyilatkozatábanBuzás Edit egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. A kutatók figyelmét sokáig elkerülték a pusztán "törmeléknek" tekintett, sejteredetű apró struktúrák. Az áttörés a 2000-es évek elején következett be, amikor is a tudósok kezdték felismerni, hogy általános törvényszerűségről van szó: a természetben feltehetőleg minden sejt bocsát ki membránnal körülvett gömböcskéket. A továbbiakban az is bebizonyosodott, hogy e sejten kívüli hólyagocskák – extracelluláris vesiculák – szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, az immunszabályozásban, a véralvadásban, de olyan súlyos kórképek kialakulásában is, mint az autoimmun folyamatok vagy a daganatos megbetegedések. A témában írt publikációk száma 2000 óta meredeken nő, a 2007-es év pedig újabb mérföldkövet jelentett a kutatásokban: ekkor fedezték fel, hogy a vesiculákban ribonukleinsav található, amely a génexpresszióban, azaz a DNS-ben kódolt öröklött tulajdonságok kifejeződésében játszik szerepet.

 "Elsősorban kis, szabályozó RNS-ekről, például mikro-RNS-ekről van szó, s emiatt váltak a vesiculák olyan izgalmassá a diagnosztika számára. Elsődlegesen a tumordiagnosztikai lehetőségek váltottak ki világszerte óriási érdeklődést, hiszen a vesiculák a jelek szerint át tudnak hatolni a vér-szöveti gátakon, például az agy-vér gáton. Ennek köszönhetően a szervezetben rejtőző daganat által kibocsátott vesiculák bejuthatnak a vérkeringésbe, így akár egy egyszerű vérvizsgálattal is azonosítani lehet őket és a daganatra jellemző RNS-mintázatot. Mindenekelőtt a rosszindulatú agydaganat, a glioblastoma multiforme esetében vannak biztató eredmények, de az extracelluláris vesiculák RNS-tartalmának vizsgálatán alapuló eljárás más tumorok kórismézésére is alkalmas lehet. A diagnosztika mellett a vesiculakutatás új távlatokat nyithat a gyógyászatban és a génterápiában is, hiszen a hólyagocskákba csomagolva kis molekulákat vagy DNS-szakaszokat lehet bejuttatni a sejtekbe" – magyarázta a kutató.

     Buzás Edit örvendetesnek nevezte, hogy nő az extracelluláris vesiculákkal foglalkozó hazai kutatócsoportok száma is. Nemzetközi elismertségüket jelzi többek közt, hogy az SE kutatócsoportja nyerte el a Nemzetközi Extracelluláris Vesiculakutató Társaság (International Society for Extracellular Vesicles, ISEV) 2013-as szakértői konferenciájának (ISEV Workshop on Isolation and Characterization of Extracellular Vesicles) szervezési jogát, amelyen a szakterület legrangosabb nemzetközi kutatóműhelyei és munkacsoportjai képviseltették magukat. Ez volt a második globális szakértői tanácskozás a témában, az elsőt 2012-ben rendezték New Yorkban.

     "A budapesti rendezvényt az online internetes közvetítés révén az egész világon követhették az érdeklődők" – jegyezte meg Buzás Edit. A hazai kutatók eredményei között kiemelte Ligeti Erzsébetnek, az MTA rendes tagjának munkásságát, aki "A microvesiculum: a sejtek közötti hírközlés eddig ismeretlen mechanizmusa" címmel tartja március 19-én akadémiai székfoglaló előadását. A hazai vesiculakutatás nemzetközi rangját mutatja továbbá, hogy a Nature Reviews Rheumatology összefoglaló tanulmány megírására kérte fel a Semmelweis Egyetem kutatóit.

     "Elsődlegesen a reumatológiai betegségek kialakulásának vizsgálatát tűztük ki célul. Emellett munkacsoportunk az elmúlt években olyan, a vesiculák észlelésére és izolálására szolgáló komplex metodikát fejlesztett ki, amely lehetőséget nyújt egyazon biológiai forrásból származó különböző hólyagocskák párhuzamos elkülönítésére és elemzésére" – vázolta a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben végzett kutatásokat a professzor. Ismertetése szerint a Nature Reviews Rheumatologyban Emerging role of extracellular vesicles in inflammatory diseases címmel közölt összefoglaló tanulmányban egyebek közt kutatócsoportjának azokat a megfigyeléseit is kiemelik, miszerint különböző ízületi betegségeknél a synovialis (ízületi) folyadéknak jellegzetes, betegségspecifikus a mintázata.

"Azt találtuk, hogy a felnőtt lakosság fél-egy százalékát sújtó sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis esetében az úgynevezett CD8-pozitív sejtek által kibocsátott vesiculák szaporodnak fel az ízületi folyadékban, holott az eddigi feltételezések szerint a kórfolyamatban T-helper sejtek a meghatározóak" – utalt egyik saját eredményükre Buzás Edit. Összefoglaló közleményükben a Semmelweis Egyetem kutatói azt a lehetőséget is felvetik, hogy a vesiculáknak esetleg szerepük lehet az autoimmun betegségek elindításában, illetve a kórfolyamatnak egy-egy tünetmentes szakasz utáni fellángolásában. "Mivel a hólyagocskákat a szervezet saját sejtjei fűzik le magukról, a vesiculák autoantigénekkel vannak megrakva. Azt követően, hogy a sejtek felveszik ezeket a csomagocskákat, az extracelluláris vesiculák akár autoimmun folyamatok elindítói is lehetnek" – magyarázta.


Forrás: MTA

 

OSense O-Sense