A korai évek esztétikai aktívitásainak hatása a gyermekek fejlődésére

Dr. Antal-Lundström Ilona zenepedagógus írása.

Az egyéni fejlődés feltételeit vizsgáló tudományközi kutatások eredményeként bizonyított, hogy a korai évek játékos esztétikai-zenei aktivitásai a gyermek egész életére meghatározzák a tanulási- és kommunikációs képesség minőségét, mert ekkor van az agyi és hallási fejlődés optimális ideje. E tény társadalmi hasznossága egyre nagyobb érdeklődést kap a kutatásokat követő alternatív pedagógiai munkában, ugyanis az agy kapacitásának növelése és a kommunikációs fejlesztés lehet az emberi tőke minőségi javításának konkrét megoldása.

Francis Rauscher amerikai kutató behatárolta azt a kort, amely optimális a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400 hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai a Head-Start programban bizonyították, hogy az alkalmazott kodály-módszerrel végzett 5-7 éves kor közötti zenei fejlesztés segített az esélyegyenlőség kialakításában. A veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási képességek terén mutatott lemaradásukat (1997-2003). A hét év utáni fejlesztések nem adtak ilyen egyértelműen pozitív eredményt.

Svédországban a Mälardalen Egyetemen elindított kutatás alapvető gondolata az volt, hogy a nyelvi és a zenei kommunikáció közös építőköve a hang. Az agy hallási centruma 3 éves korra kifejlett. Azok az idegsejtek, amelyeket nem használunk ezeken a területeken, egy idő után fokozatosan elsatnyulnak. A kutatásban alkalmazott program központjában a hang-jel kapcsolat, az írás-olvasás alapjának kiépítése, valamint a hallási kultúra és a kifejezési formák sokirányú fejlesztése áll. A programban a hangok felfogása, a hang tulajdonságainak összehasonlítása, egyre fínomabb megkülönböztetése és elemzése után a fokozatos jelképzés, valamint a grafikus, ikonikus jelekből életre keltett hangok játékosan vezetnek a zenei írás-olvasáshoz. Egy olyan pályát építenek ki az agyban, amin később a betűk, számok írása gyorsan, automatizáltan futhat. A diszlexiás gyerekeknél sokszor ezen alapképességek gyakorlása hiányzik. A 3-8 év közötti 1000 gyermek részvételével végzett magyar-svéd VISTA projekt bizonyította, hogy a kodályi elvek alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program, a Látható hangok hatására nőtt a gyerekek kifejezési és tanulási képessége, harmonikussá váltak szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei területen javult az írási-olvasási szintjük. A kutatás eredményei igazolják azt a feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi tárgy területén is érezteti hatását. (Antal- Lundström, 2003- 2006). A kommunikációs fejlesztést kísérletként már elindítottuk néhány hátrányos borsodi településen és szeretnénk bővíteni a résztvevő óvodák körét. Mottónk: „Jövőt minden gyermeknek!”

Antal- Lundström Ilona magyarul is megjelent cikkei:

• A kiválóság titka- Az esztétikai alapú pedagógia Új Pedagógiai Szemle 2008 11-12.(67-92. oldal).
• Kodály pedagógiai elvei a modern esztétikai filozófia tükrébenÚj Pedagógiai Szemle 2009/7 (18-35 oldal)
• A Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2007 évi konferenciájának 2008-ban megjelentetett cikk-gyűjteménye: Művészetek szerepe a személyiségfejlesztésben, -Nemzetközi művészeti nevelési konferencia, Vác, két előadást közöl:
• A zenei aktivítások szerepe a cselekvési képességek fejlődésében (91-103 oldal) és:
• A „Látható hangok” oktatócsomag bemutatása.  Esztétikai foglalkozások a 3-8 éves gyermekek kommunikációs fejlesztéséhez(381-393 oldal)
• „A zene ajándéka” című könyv 1996-ban Uppsalában, 2001-ben Koppenhágában, átdolgozott magyar kiadása pedig 2011-ben az Argumentum kiadónál jelent meg,

Bővebben a Látható hangok programról és képzéséről: www.lathatohangok.hu

Művészeti tanulmányok az Európai Unióban

2005. március 9-11 között szakmai meghívottként jelen voltam Brüsszelben az Európai Unió Science in Society Fórum rendezvényén, ahol az európai tudomány minőségi javítása, versenyképessége volt a téma. Szakemberek és politikai, társadalmi vezetők vitatkoztak a lehetőségekről, a változáshoz szükséges intézkedésekről.

A záró plénumon hozzászólásomban hangsúlyoztam a tudományos gondolkodás, az emberi kapacitás határait növelő, energiát és kreativ alkotóképességet, intuíciót adó esztétikai tevékenységek szükségességét, főleg a gyermekkorban kifejtett hatékonyságát, tudományos, gazdasági előnyeit. Javaslatomban kértem ennek a területnek fontosságát megillető kezelését, mint az emberi tartalékok kibontakoztatásának feltételét. Javaslatomat azonnal elfogadta a Jan Figel által vezetett Fórum, mely az esztétikai-művészeti oktatás ügyében sok kiegészítést magában foglava 2009 március 24-én az Európai Parlament állásfoglalásaként jelent meg. Azóta az UNESCO Seoul Agendája és az európai zenetanárok 2011-es Bonni Deklarációja is tovább pontosította a feladatokat a zenei-esztétikai aktívitásonak a kultúrák közötti megértés és a szociális területeket érintő, közösségalakító jelentőségével. Az ajánlás néhány pontját idézem:

Az Európai Parlament állásfoglalása 2009 március 24-én

• Felszólítja a tagállamokat, hogy határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint jelentős pedagógiai eszköznek a szerepét a szellemi kapacitás és a kreativitás terén a globalizált és multikultúrális világban.
• Hozzanak különleges intézkedéseket a művészeti oktatás előmozdítására a versenyképesség érdekében.
• Javasolja a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tantervébe az európai kultúrális modell fejlesztése és támogatása céljából az óvodától minden szinten.
• Készítsenek tanulmányokat a művészeti és kultúrális oktatás hatásáról a tanulók tudás- és készségszintjében.

Kérem a Bizottságot az ajánlás átgondolására, megvitatására és a megvalósítás támogatására. E területen ki lehetne dolgozni egy modellértékű, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segítő alternatív pedagógiai rendszert a Magyaroszágon kialakított esztétikai- pedagógiai gyakorlat modern változatával, kutatással és a tanárképzésbe történő beépítésével. Egy kis csoporttal már elindult a kísérletnek tekinthető ökumenikus együttműködés és A zene ajándéka című könyv segítheti a kodályi elvek megvalósításához vezető gyakorlati munkát.

Dr Antal-Lundström Ilona
a zenepedagógia professzora
elérhetőség: 06 20 55 194 81, antalili@freemail.hu